„Csak szeresd őket.

Amikor nem tudod mit csinálj.
Amikor jók a napjaid, vagy nehezek akár.
Amikor túlterhelt vagy, vagy kicsit elvesztél.

Csak szeresd őket.

Szeresd őket a szavaiddal.
Szeresd őket a tetteiddel.
Szeresd őket a csendes pillanatokban és a hangosakban is.

Mert a nap végén a szeretet az, amire emlékezni fognak.

Nem a hibák, nem a káosz, csak a szeretet.\”

(Be Brave Mom)

Csak szeresd őket

Nem kell mindig tudnod, mit csinálsz.

A gyerek üvölt, te kimerült vagy, a reggeli odakozmált, a ház úgy néz ki, mint egy bukásra ítélt IKEA-katalógus, és este tízkor veszed észre, hogy egész nap nem ittál vizet – csak három korty hideg kávét.

De nem kell mindig tudnod, mit csinálsz.

Elég, ha szereted őket.

Szeresd őket, amikor kiabálnak. Amikor te kiabálsz. Amikor sírnak, amikor nem hallgatnak rád, amikor már századszor kérdezik meg, hogy miért nem lehet Nutellát vacsorázni.

Szeresd őket a szavaiddal: „Itt vagyok. Fontos vagy. Sajnálom.”

Szeresd őket a tetteiddel: egy öleléssel, egy megállással, amikor épp rohannál, egy együtt kiválasztott zoknival, ami végül nem is megy a nadrághoz, de ő választotta, és ez most a világ közepe.

Szeresd őket a csendes pillanatokban is: amikor csak ott vagy, nem tanítasz, nem nevelsz, csak vagy. És szeresd őket a hangos percekben is, amikor az élet úgy zúg körülötted, mint egy elszabadult roller a lejtőn.

Mert a nap végén nem a hibáidra fognak emlékezni.

Nem arra, hogy mi volt a vacsora, ki nyerte meg a vitát, vagy hogy három héttel később küldted be a színházjegy-igénylést.

A szeretetre fognak emlékezni. Arra a meleg, biztonságos érzésre, ami akkor is ott volt, amikor te magadról azt hitted, épp csődöt mondtál.

És talán, ha felnőnek, ők is tudják majd, mit jelent igazán: „csak szeretni őket.”