Amikor minden bizonytalannak látszik, egyetlen dolog marad biztos: az, amit magunknak megtermelünk.

A kiskert nem csupán friss zöldség, fűszer és gyümölcs forrása, hanem lelki menedék is. Egy hely, ahol az ember visszatalálhat a természet ritmusához, megélheti a teremtés örömét és a saját munkája gyümölcsét.

Ahogy a polcok a boltokban kiszámíthatatlanul ürülnek, egyre többen ismerik fel, hogy a legnagyobb biztonság nem a pénzben, hanem a tudásban és a termőföldben rejlik. A palánták gondozása, a magok elvetése, a saját élelem megtermelése ma már nemcsak szép hobbi, hanem felelős döntés is.

A kiskert minden egyes levele, virága, termése egy halk, de biztos válasz a világ bizonytalanságára. Aki ma megtanul gondoskodni, holnap is asztalhoz ülhet. Mert a föld csak odafigyelést, időt és szeretetet kér.

És közben megtörténik a csoda: egy reggeli séta a kertben, a zöld levelek illata, az első bimbók megjelenése – mind-mind a belső békét erősíti. Mert a kiskert nemcsak a testet, hanem a lelket is táplálja. És ez az, amire igazán szükségünk van – ma, holnap, és mindig.

A paprika, a paradicsom, a bazsalikom, a kapor, a tárkony, a metélőhagyma – mind ott sorakoznak a polcokon, a földben, a meleg üvegházban.

Minden levél, minden kis hajtás egy ígéret: friss, vegyszermentes, saját kézből származó étel az asztalra.

A paprika sűrű zöld levelei között már ott rejtőznek az első bimbók, a paradicsomok szépen erősödnek, az uborkák is megindultak felfelé a hálón, hogy majd lédús terméseikkel ajándékozzanak meg minket. A friss fűszernövények illata – a bazsalikomé, a zsályáé, a citromfűé, a metélőhagymáé – minden reggel emlékeztet arra, mennyi élet és öröm rejlik ebben az apró zöld oázisban.

Mert minden egyes növény egy-egy apró győzelem. Bizonyíték arra, hogy nem kell mindig a boltok polcaira hagyatkoznunk.

Elég egy kis földdarab, egy ablakpárkány, néhány cserép – és újra a saját kezünkbe vehetjük a gondoskodás és az ellátás örömét.