„A bátorság nem mindig ordít. Néha a bátorság egy halk hang nap végén, amely azt mondja: holnap újra megpróbálom.”

– Mary Anne Radmacher

Vannak helyzetek, amikor a maradás tűnik a könnyebb útnak:

– még egy kör, hogy ne lógjunk ki a sorból,

– még egy év egy munkahelyen, ahol már nem növünk, csak túlélünk,

– még egy esély egy kapcsolatnak, amiben már csak emlékek élnek.

Megtanították nekünk, hogy a kitartás erény.

A motivációs idézetek szerint a győztesek sosem adják fel.

De van, amikor a kitartás már nem erő, hanem bilincs.

És minden „még egy” már nem előre, hanem visszafelé visz.

Popper Péter írja: „Az érett személyiség egyik ismérve, hogy képes elengedni azt, ami már nem az ő útja.”

És igen – van, amikor a legnagyobb bátorság nem a maradásban rejlik, hanem az elindulásban.

Kilépni nem vereség.

Hanem döntés.

Annak a belátása, hogy most valami másra van szükség.

Valamire, ami végre rólad szól.

A saját életedre.