Ugyanaz a mag, mégsem ugyanaz a méret?

A kérdés, ami minden hobbikertész fejében megfordul: hogyan lehet, hogy ugyanabból a paradicsomfajtából az egyik tőn hatalmas, a másikon apró termések fejlődnek? Ugyanaz a fajta, ugyanaz a környezet (legalábbis látszólag), mégis nagy a különbség.

Nos, üvegházunkban idén a húsos paradicsomok voltak a főszereplők, de a háttérben rengeteg tényező játszott össze. Íme a „paradicsomi rejtély” tudományosabb bontásban. Nyilván nem vagyok olyan szakértő, mint Kisvakond (akinek mellesleg nagyon jó tartalmai vannak), de azért érdemes elgondolkodni a miérteken.

1. Genetika – A paradicsom sem klón

Még ha ugyanabból a magcsomagból származnak is, a paradicsomok genetikai állománya nem teljesen azonos. Gondoljunk csak a testvérekre vagy unokatestvérekre: ugyanaz a család, mégis más-más adottságokkal rendelkeznek. Egyes növények energikusabbak, termékenyebbek, míg mások „elvannak, mint befőttben az illat”. Ez a genetikai változatosság természetes – és fontos része a biodiverzitásnak.

2. Beporzás – Nem csak romantika, hormonok is játszanak

A paradicsom termésméretét befolyásolja a beporzás sikeressége. Minél több mag fejlődik ki egy termésben, annál több növényi hormon (pl. auxin) termelődik, ami serkenti a gyümölcs növekedését. Ha túl meleg volt, vagy a zümmögő rovarok épp szabadságot vettek ki, akkor a beporzás hiányos lehetett – és ennek eredménye egy kisebb, esetleg torz termés.

3. Gyökérproblémák – A láthatatlan stresszfaktor

Még a legszebb felszín alatt is lehetnek gondok. Egy paradicsomtő gyökérzete lehet sérült, gyengén fejlett vagy elnyomott. Ha nem tud megfelelően vizet és tápanyagot felvenni, akkor a növekedés lelassul. Ez gyakran előfordul, ha a palánta nem megfelelően lett kiültetve, túl sűrűn került a többi közé, vagy sérült az átültetés során.

4. Verseny a túlélésért – A dzsungel törvénye

Ha a növények túl közel kerülnek egymáshoz, versengés indul a fényért, vízért, tápanyagért. A „győztesek” hatalmas fürtöket nevelnek, míg a „vesztesek” a koktélparadicsom kategóriában maradnak – akaratukon kívül. A tőtávolság optimalizálása ezért kulcsfontosságú, még üvegházban is.

5. Árnyékhatás – A paradicsom is napfényfüggő

A növények fotoszintézis útján állítják elő saját „táplálékukat”. Ha valamelyik tő árnyékba kerül (pl. a szomszéd lombja vagy az üvegház sarka miatt), az kevesebb energiát tud előállítani, így kisebb és kevesebb termést nevel. Ezért fontos az egyenletes fényeloszlásra is figyelni – különösen zárt térben.

6. Sorrend számít – Az első fürt a legnagyobb kedvenc

A paradicsomnövények hajlamosak minden energiájukat az első fürtökbe fektetni – ezek általában a legnagyobbak. A későbbi termésekre már csak a „maradék erőforrás” jut, így azok gyakran kisebbek lesznek. Ez a növény természetes stratégiája a szaporodásra: elsőként kell lenyűgözni a kertészt!

Zárszó: Paradicsomfronton nincs kudarc – csak variáció

Ne bosszankodj, ha egy tőn óriás termett, a másikon meg mini. A természet nem gyárt szabványokat, és minden paradicsomnak megvan a maga szerepe:

• A nagy mehet szendvicsbe vagy pizzára,
• A kicsi salátába vagy nassolnivalónak,
• A közepes? Az az arany középút.

A sokféleség nem hiba – hanem gazdagság. A kertben, a tányéron, és az életben is.

Jó hír, hogy eltérő nagyságú paradicsomból is lehet finom sült paradicsomot készíteni, különösen ha rendelkezésre áll friss fűszernövény is. A citromos bazsalikom igazi pikáns ízzel tud hozzájárulni az amúgy is nagyon ízletes finomsághoz. Legutóbb ementáli sajtot szeltem rá, no és a vadkovászos ajváros feta sajtos cipó sem rontotta el az ízhatást.