Gyulai nyaralásunk egy kis váratlan román kitérővel – 2025.

Legutóbb 2018-ban jártunk Gyulán, azóta nemcsak a város, a gyerekek is sokat változtak.
Gyula

Legutóbb 2018-ban jártunk Gyulán, azóta nemcsak a város, a gyerekek is sokat változtak.

2018. augusztus

2025. augusztus

Hosszú volt az út, de a család tudja: ha van motiváció, a kilométerek is könnyebben fogynak. Nálunk ez a motiváció az volt, hogy pontban 13 órára asztalfoglalásunk volt a Komló Hotel éttermében, méghozzá nem is akárki jóvoltából, hanem Laci – avagy Leslie Tours – szervezésében. Aki ismeri, tudja: ha ő intézi, ott hibázni nem lehet. Az étterem elegáns hangulata és a konyha ígérete már útközben beindította a fantáziánkat, így az érkezés pillanatában nem is volt kérdés, hogy ez a nyaralás egyből a gasztronómiai csúcsponttal indul.

Szokásunkhoz híven érkezésünk első napján Dottó vonattal jártuk körbe Gyulát. Ez a lassú tempójú városnézés nemcsak kényelmes, de közben sok információt szedtünk össze a város történelméről

Este a város már kivilágított formájában fogadott minket, így belemerülhettünk a séta–fagyi–sör hármasába. A főtér nyüzsgése, a hangulatos fények és a nyári meleg együtt tökéletes zárást adtak az első napnak.

2. nap – Fürdőszezon csúcsra járatva, Aqua Palotás kényeztetéssel


A nyaralásunk első napján a Gyulai Várfürdőbe vettük az irányt. A gyerekek olyan sebességgel vetették magukat a medencékbe és a minden egész órakor induló hullámfürdős medencébe, mintha hónapok óta erre készültek volna – valószínűleg igazuk is volt.

Az igazi felfedezés azonban az Aqua Palota volt, a fürdő külön kis vízi birodalma, ahol minden korosztály talál magának szórakozást. A vízi csúszdák mellett sodrófolyosó, pezsgőfürdők és élménymedencék váltották egymást, és mindez fedett térben, így nem számított, hogy a kinti nap perzsel. Ki lehetett próbálni az ugrómedencét is, Ottó naná, hogy kipróbálta. A gyerekek a csúszdákat úgy tesztelték, mintha kötelező lenne, mi pedig kipróbáltuk a termálrészt. A strandon a büfék kínálata teljesen rendben van, csak arra csodálkoztunk rá, hogy Ágoston mennyit bír enni.

3. nap – Kastély, vár, és a történelem sűrűjében


A második nap a kultúra és a történelem jegyében telt. Elsőként az Almásy-kastélyt kerestük fel, amely az utóbbi években példaértékű felújításon esett át. A barokk és klasszicista jegyeket ötvöző épület kívülről is lenyűgöző, de a belső terek mutatják meg igazán, mit jelent az, amikor egy műemléket szeretettel és hozzáértéssel újítanak fel.

A kiállítás nem a szokásos poros vitrinélmény: itt a látogató valóban „benn él” a történetben. A konyhatörténeti rész különösen emlékezetes volt: fényesen csillogó rézlábasok, korabeli főzőeszközök és ínycsiklandóan megformált műételek idézték fel, milyen lehetett egy arisztokrata asztal a 19. században.

A gyerekek lelkesen fedezték fel a különböző termeket, és a modern, interaktív elemeknek köszönhetően a „kastélynézés” egyáltalán nem vált unalmassá.

A kastély mögötti kert rendezett gyepével, szimmetrikus virágágyásaival és csendjével igazi pihenőhely volt a nyári forróságban. Innen átsétáltunk a közeli gyulai várhoz, amelynek falairól belátható az egész város, a téglák között ott lapult a történelem.

4. nap – Aradi kitérő, magyar nyomok után kutatva


A harmadik nap reggelén úgy döntöttünk, hogy egy kis határátlépős kalanddal dobjuk fel a nyaralást: irány Arad!

A város első pillantásra is vegyes érzetet keltett. A belvárosban pompásan felújított, gazdagon díszített homlokzatú épületek álltak, mellettük viszont olyan házak, amelyek az idő múlását mindenféle restaurálás nélkül viselték magukon.

Mi kifejezetten a magyar emlékek nyomába eredtünk. Az aradi vértanúk emlékművét sajnos kissé elhanyagolt állapotban találtuk, a felirat pedig már román nyelven volt rajta. Ez kicsit szívszorító élmény volt, ugyanakkor örömteli felfedezésként ott állt előttünk a Színház épülete magyar felirattal, amely mintha még őrizte volna a város egykori hangulatát.

Zárszó

Az öt nap alatt sikerült a pihenést, a kultúrát és a kalandot is kipipálni, semmiféle elvárásnak nem megfelelni. Gyula idén is bebizonyította, hogy egyszerre lehet nyugodt és izgalmas, Arad pedig megmutatta, hogy a történelem rétegei még ma is ott vannak a falakban, az utcákban és a feliratokban. Amit hiányoltunk, hogy nem találtuk meg a 2018-ban olyannyira lenyűgöző önmegvalósítós fagyis helyünket, szerencsére azért akadt más fagyis hely a városban még 2025-ben is!

Ha tetszett a bejegyzés csak add tovább

Mondd el a véleményed!
Szívesen olvasom a hozzászólásokat,
Érdekel mit gondolsz!

5 1 vote
Article Rating
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Oldest
Newest Most Voted
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x